Hús­vét az Azori-szigeteken – Szent­lé­lek kul­tusz­tól a hús­vé­ti süteményekig

Ere­de­ti cikk: 2018.04.02 Fris­sít­ve: 2023.04.09

A Hús­vét (por­tu­gá­lul: Pás­coa) Magyar­or­szá­gon és Por­tu­gá­li­á­ban is az év egyik leg­fon­to­sabb val­lá­si ünne­pe, amely alkal­má­val Jézus Krisz­tus fel­tá­ma­dá­sá­ra emlé­kez­nek. Ennek tisz­te­le­té­re szer­te az ország­ban szent­mi­sé­ket és isten­tisz­te­le­te­ket tar­ta­nak, melyek álta­lá­ban fel­tá­ma­dá­si kör­me­net­tel zárul­nak. Ez az Azori-szigeteken is hason­ló­an zaj­lik, azzal a különb­ség­gel, hogy a kör­me­ne­tek nem kor­lá­to­zód­nak egyet­len nap­ra a hús­vét­va­sár­nap­ra , hanem min­den héten más és más város­ban tart­ják őket.

A hagyo­má­nyok sze­rint Magyar­or­szá­gon a negy­ven­na­pos böjt után az embe­rek teli kosa­rak­kal indul­tak el a temp­lo­mok felé, hogy az abban vitt son­kát, főtt tojást, kalá­csot és tor­mát már meg­szen­tel­ve, meg­áld­va fogyaszt­has­sák el este a hús­vét­va­sár­na­pi ünne­pi asz­tal körül ülve. Eze­ket a teli kosa­ra­kat a temp­lom­ba igyek­vők­nél az Azori-szigeteken is lát­tuk. A fia­ta­lok kis kosa­rak­ban cso­ko­lá­dé­to­já­so­kat vit­tek a temp­lom­ból jövet.

Hús­vét­hét­fő Magyar­or­szá­gon (a kül­föl­di­ek­nek blog­ol­va­sók­nak egy kis infor­má­ció) a locsol­ko­dás nap­ja. A hagyo­má­nyok sze­rint ennek az alap­ja, a víz meg­tisz­tí­tó és meg­újí­tó ere­jé­ben gyö­ke­re­zik.  A locsol­ko­dás hagyo­má­nyá­nak egye­sek Bib­li­ai ere­de­tet is tulaj­do­ní­ta­nak, mivel a fel­tá­ma­dást hírül vivő asszo­nyo­kat víz­zel lelo­csol­va pró­bál­ták a kato­nák lecsen­de­sí­te­ni. A lányok cse­ré­be kéz­zel készí­tett piros tojá­so­kat adnak a legé­nyek­nek amely­nek szí­ne Jézus vérét jel­ké­pe­zi és védő erőt tulaj­do­ní­ta­nak neki. 

Érde­mes a cik­ket végig­ol­vas­ni, mert egy nagyon érde­kes kul­tusz is kötő­dik az Azori-szigetekhez és a Húsvéthoz. 

Milyen különb­sé­ge­ket lát­tunk az azori-szigeteki és a magyar­or­szá­gi ünnep­lés között?

Több ész­re­ve­he­tő dolog­ban külön­bö­zik az ünnep­lés, a hagyo­mány ott­hon és az Azori-szigeteken. Míg Magyar­or­szá­gon a hús­vét­ból ebben az évben egy 4 napos ünnep kere­ke­dett itt azt tapasz­tal­tuk, hogy néhány üzlet volt csak zár­va pén­te­ken és vasár­nap, de a leg­több helyen nor­mál nyit­va­tar­tá­si idő­ket tar­tot­tak, bár az üzle­tek­ben óri­á­si sorok kígyóz­tak és az itte­ni kicsit las­sabb kiszol­gá­lás miatt hosszú­ra nyúlt a bevá­sár­lás. A leg­na­gyobb különb­ség azon­ban, hogy itt a hús­vét­hét­fő nem ünnep­nap pedig nagyon val­lá­sos ország­ról van szó.

Szent­lé­lek kul­tusz és ünnep­so­ro­zat az Azori-szigeteken

A Szent­lé­lek Ünnep az egész hús­vé­ti idő­szak­ra jel­lem­ző ünnep­so­ro­zat az Azori-szigeteken.

De hon­nan is ered a Szent­lé­lek Imádat?

Az Fes­tas do Espi­ri­to San­to (Szent­lé­lek Ünnep­sé­gei) nép­ha­gyo­mány ősi gyö­ke­rei a szent­írás­ból és Fiore‑i Joa­chim közép­ko­ri szel­le­mi­sé­gé­ből ered­nek, aki­nek gon­dol­ko­dá­sa Európa-szerte elter­jedt, és az ott lete­le­pe­dett val­lá­si ren­dek – cluny, cisz­ter­ci és feren­ces – révén jutott el az Ibériai-félszigetre az utób­bin keresz­tül az Azori-szigetekre ezen atlan­ti szi­ge­tek bete­le­pü­lé­se során. Ennek az isten­tisz­te­let­nek az ere­de­tét, vala­mint nép­sze­rű­sí­té­sét és ter­jesz­té­sét Por­tu­gá­li­á­ban Ara­gó­ni­ai Erzsé­bet­nek, a Szent Király­nő­ként ismert Dinis király fele­sé­gé­nek tulajdonítják.

Milyen keresz­tény elvek­kel ita­tó­dott át ez a népi val­lá­si ünnep?

A Szent­lé­lek Ünnep szo­ro­san kap­cso­ló­dik az Azori-szigetekhez. Ez a népi val­lá­sos­ság a leg­tisz­tább és leg­őszin­tébb keresz­tény elvek­kel átita­tott for­má­ja, amely a sze­resd fele­ba­rá­to­dat demonst­rá­ci­ók soka­sá­gán ala­pul, ame­lyek maguk­ban fog­lal­ják a javak meg­osz­tá­sát, a tár­sa­dal­mi szo­li­da­ri­tást és az Isten irán­ti hálát a kapott áldá­sok mély megbecsüléséért.

Hol ünne­pik még a Szent­lé­lek Ünnepet?

A Szent­lé­lek ünne­pei nem­csak az Azori-szigetek föld­raj­zá­ra kor­lá­to­zód­nak, a kiván­dor­lás­nak köszön­he­tő­en a kül­föl­dön élő azo­ri­ak éle­té­nek szer­ves részé­vé vál­tak az őket befo­ga­dó közös­sé­gek­ben (Bra­zí­li­á­ban, az Egye­sült Álla­mok­ban, Kali­for­ni­á­ban, Hawaii-on, Onta­ri­ó­ban, Que­bec­ben, Bermudákon).

Mik azok az „Impé­ri­ók”?

Az Impér­io vagy­is Szent­lé­lek kápol­na a köz­pon­ti helyei az ünnep­nek. Az Azori-szigetek közép­ső szi­ge­te­in jel­lem­ző­en sok­kal több ilyen kápol­nát talá­lunk, mint a kele­ti vagy a nyu­ga­ti cso­port­ban. Min­den kápol­ná­hoz kötő­dő falu­nak, tele­pü­lés­nek meg­van­nak a maga hagyo­má­nyai. Sok helyen a hús­vét első hat vasár­nap­ján a Szent­lé­lek koro­nás kör­me­ne­tei a nép­sze­rű­ek. Pün­kösd vasár­nap­ján nagy lako­ma van a város­ban. A szer­tar­tá­sok köz­pont­ja egy kis kápol­na vagy „biro­da­lom”, ame­lyet a Szent­lé­lek leves elosz­tá­sá­ra hasz­nál­nak hús­sal és zöld­ség­gel. Itt lát­ha­tó a koro­na, az emlék­táb­la és a jogar az oltáron.

A falu közös­sé­ge a csá­szárt választ, akit az ünne­pek alatt nagy pom­pá­val és körül­mé­nyek­kel koro­náz­nak meg. Min­den egyes köz­ség­nek saját koro­ná­zá­si nap­ja van, ami azt jelen­ti, hogy a pün­kös­di idő­szak­ban min­den vasár­nap más-más falu választ­ja meg és koro­náz­za meg saját csá­szá­rát. A csá­szárt koro­ná­val és ezüst táb­lá­val koro­náz­nak a Szent­lé­lek szim­bó­lu­ma­ként, aki a hús­vét utá­ni 6 héten keresz­tül min­den vasár­nap elnö­köl az ünnepségen.

Ezek az ünnep­sé­gek külön­fé­le szent és pro­fán ritu­á­lék tár­gyát képe­zik, ame­lyen, levág­nak álta­lá­ban egy bor­jút vagy egy ökröt, hogy húst szol­gál­tas­son a lako­ma az egész lakos­ság szá­má­ra. Kül­sős ven­dé­ge­ket is vár­nak a részvételre.

Hús­vé­ti sütemények

Mas­sa Sova­da vagy Pão Doce – Hús­vét­kor több méret­ben lehet vásá­rol­ni a víz­ből, sóból, tojás­ból és liszt­ből készült egy­sze­rű kalá­csot a Mas­sa Sovadat. 

Folar da Pas­coa – A Mas­sa Sova­da tész­tá­já­ba 1,2 vagy 3 héjá­ban főtt tojást süt­nek és el is készült a hús­vé­ti kalács a Folar. Le is fény­ké­pez­tük nek­tek. Por­tu­gá­li­á­ban ezt készí­tik éde­sen és sósan is, sőt van olyan, ahol a tojás nél­kü­li vál­to­za­tot is Folar­nak hív­ják. Mi az édes ver­zi­ót kós­tol­tuk tojás­sal, ez ter­jedt el Sao Miguel szi­ge­tén. A süte­mény­be sütött tojá­sok az újjá­szü­le­tést, fel­tá­ma­dást szim­bo­li­zál­ják. A süte­ményt min­den­ki­nek nagyon aján­lom per­sze kivé­ve a glu­tén­ér­zé­keny­ség­ben szen­ve­dők­nek. A süte­ményt a  fur­na­si Gló­ria Moniz pék­ség­ben vásá­rol­tuk. Ott min­dig min­den olyan finom. A pék­ség­ről már koráb­ban írtam egy cik­ket, ahol a glu­tén­ér­zé­ke­nyek válo­gat­hat­tak a kíná­la­tuk­ból.  Sok helyen szo­kás, hogy a kereszt­fiú egy cso­kor ibo­lyát visz a kereszt­any­já­nak virág­va­sár­nap, cse­ré­be a kereszt­anya hús­vét­va­sár­nap egy Folart visz a fiúnak.

Pão de Ló – kiné­zet­re kug­lóf­sze­rű, közé­pen lyu­kas süte­mény. Nem csak hús­vét­ra, más ünne­pek­re is szí­ve­sen készí­tik Por­tu­á­li­á­ban. Hús­vé­ti díszí­tés­ként azt lát­tam hogy a köze­pé­re a lyuk­ba egy kis edény­be tet­tek a rózsa­szín és fehér cukor­kák­ból a gyerekeknek.

Milyen kör­me­ne­tet láttunk?

Teg­nap, azaz hús­vét­va­sár­nap kicsit kisü­tött a nap és egy kirán­du­lás­ra indul­tunk. Mivel tud­tuk, hogy Fur­nasban jövő héten lesz kör­me­net, ezért gon­dol­tuk szét­né­zünk más váro­sok­ban. Pon­ta Garça felé autóz­va viszont egy óri­á­si menet­be csep­pen­tünk, vagy­is az autónk­kal egy virág­ágyon autóz­tunk, és mire elér­tünk az óce­án­par­ton egy temp­lom­hoz a kör­me­net a hívők­kel és zene­kar­ral is oda­ért. Nagyon tet­szik nekem, hogy itt annyi­ra szé­pen fel­ké­szül­nek min­den ünnep­re. Virág­ágyat készí­te­nek a fel­vo­nu­lók­nak. Min­den­ki fel­ve­szi az egyen­ru­há­ját, aki a menet­ben sze­re­pel és azok is akik csak a a temp­lom­ba men­nek isten­tisz­te­let­re. Készí­tet­tünk néhány képet az úton Pon­ta Garça felé az autónk­ból, ami­kor a virág­sző­nye­gen halad­tunk,  vala­mint a kör­me­net­ről is , ami­ket  sze­ret­nénk nek­tek is megmutatni.

Az idő­já­rás kiszá­mít­ha­tat­lan­sá­ga miatt a hús­vét nem a leg­jobb idő­szak az Azori-szigetekre jön­ni, de ünnep­lés­ben, fesz­ti­vá­lok­ban, val­lá­si kör­me­ne­tek­ben ez az idő­szak is bővelkedik. 

Fel­iz Pás­coa! Kel­le­mes Hús­vé­ti Ünne­pe­ket Mindenkinek!

Az Azori-szigetekkel kap­cso­la­tos leg­fris­sebb hírek­ről az www​.azorie​den​.com blo­gon az https://​www​.face​book​.com/​a​z​o​r​i​e​d​en/ face­book olda­lon vagy bőveb­ben a https://​www​.face​book​.com/​g​r​o​u​p​s​/​a​z​o​r​i​e​d​en/ zárt cso­port­ban érte­sül­het­tek. Ins­pi­rá­ci­ó­kat egy Azori-szigeteki uta­zás­hoz az ins­ta­gram olda­la­mon talál­tok: https://​www​.ins​ta​gram​.com/​e​d​e​n​a​z​o​r​es/.

Ha élő­ben sze­ret­néd lát­ni a hús­vé­ti nyu­szit és átél­ni fel­nőtt­ként vagy gye­re­kek­kel milyen az élet egy Azo­ri far­mon és tanul­ni az Azo­ri kul­tú­rá­ról, növé­nyek­ről, embe­rek­ről az álta­lam szer­ve­zett Quin­ta túrán meg­te­he­ted. Egy kis íze­lí­tő videó a túráról:

For­rás:

http://​rote​irodes​az​or​es​.com/​h​i​s​t​o​ry/
http://​por​tu​gu​es​e​di​ner​.com/​t​i​a​m​a​r​i​a​/​p​a​o​-​d​e​-​l​o​-​p​o​r​t​u​g​u​e​s​e​-​s​p​o​n​g​e​-​c​a​ke/
http://​www​.eden​kert​.hu/​e​l​e​t​-​m​o​d​/​l​e​g​j​o​b​b​-​o​t​t​h​o​n​/​h​u​s​v​e​t​i​-​s​z​o​k​a​s​o​k​-​h​a​g​y​o​m​a​n​y​o​k​/​5​4​69/
https://​en​.wiki​pe​dia​.org/​w​i​k​i​/​F​o​lar

Leave a Reply