Egy fan­tasz­ti­kus nap a para­di­csom­ban: Azo­ri majá­lis­sal és egy hihe­tet­le­nül gyö­nyö­rű túrá­val (Azo­ri túra­aján­ló 1. rész)

Ebben a bejegy­zé­sem­ben sze­ret­ném bemu­tat­ni nek­tek, hogyan ünnep­lik az Azori-szigeteken a május 1‑ét és egy­ben leír­ni, hogyan telt az egyik leg­jobb napom egy gyö­nyö­rű túrá­val az Azori-szigeteken. Most gon­dol­já­tok jó-jó örü­lünk, hogy jól érez­ted magad, de miért kell erről bejegy­zést is írni és miért lesz ez érde­kes nekünk. 

Ezért.…

Sze­ret­ném, ha ez egy  kul­tu­rá­lis bete­kin­tő len­ne az Azori-szigetek egyik hagyo­má­nyá­ba és egy kivá­ló május 1‑i prog­ram­aján­ló is a későb­bi­ek­ben az ebben az idő­szak­ban a szi­get­re kirándulóknak.Reggel még azt hit­tem, hogy csak egy egy­sze­rű „majá­lis­ra” indu­lok, de egy vélet­len foly­tán egy nagyon kel­le­mes ese­mény köze­pé­be csep­pen­tem és elké­pesz­tő­en gyö­nyö­rű túra­út­vo­nal­ra is ráta­lál­tam, amit min­den­kép­pen sze­ret­nék nek­tek is meg­mu­tat­ni.  Tehát a cik­ket egy kul­túrá­lis prog­ram­aján­ló­nak és túra­aján­ló­nak is szá­nom min­den­ki­nek, azok­nak is akik csak vir­tu­á­li­san utaz­nak velem és azok­nak is akik sze­ret­né­nek kipró­bál­ni szebb­nél szebb helye­ket túrá­kat itt a szigeten.

Előz­mé­nyek

Sze­re­tek, min­den az azo­ri hagyo­má­nyok­kal, kul­tú­rá­val kap­cso­la­tos ese­mé­nyen, hely­szí­nen részt ven­ni és nem csak ott len­ni, de érdek­lőd­ni a helyi­ek­től az adott ren­dez­vény hát­te­ré­ről, szo­ká­sok­ról és egye­bek­ről. Ez most sem volt más­ként. Néhány nap­ja talál­tam egy hir­de­tést, ame­lyen ez állt GRANDIOSA FESTA DE MAIOS ekkor még azt hit­tem mivel a fesz­ti­vált MAIA váro­sá­ban ren­de­zik a MAIOS erre utal­hat a GRANDIOSA FESTA – NAGY BULIT jelent. Szó­val abban a hit­ben men­tem oda, hogy egy nagy buli lesz, gon­dol­tam ez rossz nem lehet.  Volt még egy dolog a ren­dez­vényt hir­de­tő posz­te­ren, ami nem volt vilá­gos, hogy mi is fog ott tör­tén­ni. Azt írták, hogy a ren­dez­vény Ines Maia a egy­ház­köz­ség  ala­pí­tó­já­nak rész­vé­te­lé­vel tör­té­nik majd és,  egy óri­á­si Ines Maia szob­rot fog­nak bemu­tat­ni. Ekkor tel­je­sen elvesz­tet­tem a fona­lat. Hogy ki? mit? most szo­bor vagy élő ember?, de hogy lehet még élő ember a köz­ség ala­pí­tó­ja. Sok kér­dés fel­me­rült ben­nem, így még nagyobb izga­lom­mal és vára­ko­zás­sal indul­tam el az eseményre.

A nagy rongy­ba­bás ren­dez­vény – Azo­ri majális

Még soha nem vol­tam Maia köz­ség­ben, de való­szí­nű­leg sokat fogok oda jár­ni a jövő­ben, mert annyi­ra szép. A nap éppen kisü­tött mire sike­rült lepar­kol­nom és meg­ta­lál­nom a tör­té­né­sek köz­pont­ját, ami  Maia váro­sá­nak köz­pont­já­ban álló Divi­no Espi­ri­to San­to temp­lom köze­lé­ben volt.

Az utcák és a temp­lom kör­nyé­ke tele volt élet­nagy­sá­gú rongy­ba­bák­kal,  egy dobos cso­port vidám zenét dobol­va kísért egy óri­á­si (GIGANTE, ahogy a posz­te­ren állt) autó­ra sze­relt Ines Maia szob­rot. Szó­val Ines Maia csak szo­bor for­má­já­ban volt jelen. Maia köz­ség utá­na kap­ta a nevét. Állí­tó­lag Ő volt az első nő a város­ban. A főté­ren volt egy kisebb kiál­lí­tás, ahol bemu­tat­ták a régi helyi mes­ter­sé­gek kel­lé­ke­it. Maia váro­sá­ban volt régen egy dohány­gyár, ami ma már nem üze­mel, de egy múze­um­ban meg lehet tekin­te­ni ennek a tör­té­ne­tét. Leg­kö­ze­lebb ezt is meg­lá­to­ga­tom és írok nek­tek róla. Szó­val a kiál­lí­tás a dohány­fel­dol­go­zás bemu­ta­tá­sá­val kez­dő­dött, ezek mel­lett bemu­tat­tak még fonott fede­les kosár­ká­kat, ami­ben az asszo­nyok vit­ték a fér­je­ik­nek a dohány­föld­re az ételt, volt halá­szat­tal, mező­gaz­da­ság­gal, tej­ter­me­lés­sel kap­cso­lat­ban sok hasz­ná­la­ti tárgy viszont volt egy érde­kes­ség is egy edény raj­ta egy malac­ka képé­vel. Erről az edény­ről és a funk­ci­ó­já­ról később még olvashattok. 

Sze­ret­tem vol­na a több infor­má­ci­ót sze­rez­ni erről a fesz­ti­vál­ról, hogy átad­has­sam nek­tek és elkezd­tem kér­dez­get­ni ki tud­na nekem segí­te­ni.  Ráta­lál­tam egy  Manu­el nevű nagyon ked­ves helyi fér­fi­ra, aki segí­tett nekem, ennek a hagyo­mány­nak a megfejtésében.

Tőle meg­tud­tam, hogy a nagy szob­rot most elő­ször állí­tot­ták fel Ines Maia a város név­adó­já­nak tisz­te­le­té­re. A kiál­lí­tás a főté­ren a régi mes­ter­sé­ge­ket mutat­ta be, ahogy már emlí­tet­tem. A kis mala­cos edényt, amit lent is lát­hat­tok disz­nó­to­rok­nál hasz­nál­ták és bel­ső­sé­ge­ket tar­tot­tak ben­ne.  A Mai­os – rongy­ba­bát jelent ekkor értet­tem csak meg  hogy a GRANDIOSA FESTA DE MAIOS – NAGY RONGYBABA FESZTIVÁLT jelent. Ezen a napon Sao Miguel szi­ge­tén a kisebb váro­sok­ban ember­nagy­sá­gú rongy­ba­bák­kal (Maiosok­kal)  díszí­tik fel az embe­rek a az erké­lye­i­ket és a kert­je­i­ket egy­részt, hogy szé­pít­sék a helyet, más­részt hogy humo­ro­san kri­ti­zál­ják az egyes fog­lal­ko­zá­so­kat. Úgy gon­dol­ják, hogy ez a hagyo­mány a mező­gaz­da­ság­ban jó beta­ka­rí­tást ered­mé­nyez vala­mint, mivel a rongy­ba­bák hason­lí­ta­nak a madár­ijesz­tők­höz elijesz­tik a telet és üdvöz­lik a tavaszt. A fesz­ti­vá­lon lehe­tett még zöld teát  kós­tol­ni a köze­li Chá Gor­re­a­na farm­ról és helyi süti­ket is. Nagyon vidám és élve­ze­tes fesz­ti­vál volt. Min­den­ki­nek aján­la­ni tudom.

A képe­i­met a fesz­ti­vál­ról itt tekint­he­ti­tek meg vala­mint egy vide­ót, ami még ha por­tu­gá­lul is van az ese­mény han­gu­la­tát tük­rö­zi. A vide­ót ide kat­tint­va tekint­he­ti­tek meg. 

Elké­pesz­tő­en gyö­nyö­rű óce­án­par­ti túra­út­vo­na­lak Maia községből

Ezután követ­ke­zett a kirán­du­lá­som túrá­zós része. Manu­el az emlí­tett helyi fér­fi, aki­nek ezúton is köszö­nöm a ked­ves­sé­gét és,hogy meg­mu­tat­ta nekem a Maia‑n  lévő túra­út­vo­na­lak kiin­du­ló pont­ját. Mind­két túra­út­vo­nal az óce­án part­ján vonul végig, az egyik 5 km Pra­ia da Vio­la http://​tra​ils​.vis​i​taz​or​es​.com/​e​n​/​t​r​a​i​l​s​-​a​z​o​r​e​s​/​s​a​o​-​m​i​g​u​e​l​/​p​r​a​i​a​-​d​a​-​v​i​ola hosszú a másik 1,2 km Deg­re­do útvo­nal. Gyö­nyö­rű idő volt elha­tá­roz­tam, hogy neki­vá­gok a rövi­debb 1,2 km hosszú táv­nak. Elké­pez­tő­en ren­de­zett kör­nye­zet­ben halad­tam egy fake­rí­tés­sel sze­gé­lye­zett óce­án­par­ti sétá­nyon, a nap sütött, de nem volt túl meleg, csak én vol­tam a ter­mé­szet és néhány hor­gász. Az egész kirán­du­lás alatt érez­ni lehe­tett a vul­ka­ni­kus kövek pozi­tív kisu­gár­zá­sát. A túra vég­pont­ja egy ter­mé­sze­tes für­dő­me­den­ce, ahol meg is lehet már­tóz­ni, aki­nél van éppen für­dő­ru­ha. Gyö­nyö­rű volt!  Néz­zé­tek meg a képe­i­met és dönt­se­tek ti úgy, hogy az azo­ri kirán­du­lá­so­tok során bejár­já­tok vala­me­lyik útvonalat.

Bővebb fel­vi­lá­go­sí­tást ezek­ről a túra­út­vo­na­lak­ról a www​.vis​i​taz​or​es​.com web­ol­da­lon kap­hat­tok vagy a köz­ség face­book olda­lán Visit Maia‑n . A Maia part­ja­in végig­vo­nu­ló útvo­na­lak: 5 km Pra­ia da Vio­la és 1,2 km Deg­re­do csak, hogy meg­könnyít­sem a kere­sést. Mind­két túra, gya­log­tú­ra és könnyű nehéz­sé­gi foko­za­tú. Jelen­leg a Pra­ia do Vio­la útvo­na­lon kőom­lás veszély­re figyel­mez­te­tő táb­lát lát­tam, legye­tek figyel­me­sek mikor erre az útvo­nal­ra indul­tok vagy válasszá­tok a rövi­debb túrát.

Várom a beszá­mo­ló­i­to­kat, vide­ó­kat, ven­dég­poszt­ja­i­to­kat ezek­ről a kirándulóútvonalakról.

Ha továb­bi érde­kes infor­má­ci­ó­kat sze­ret­né­tek még olvas­ni Sao Miguel szi­ge­té­ről és első­ként érte­sül­ni a leg­újabb blog­be­jegy­zé­sek­ről köves­se­tek ben­nün­ket a face­book vagy ins­ta­gram olda­lun­kon.  Vár­juk a visszajelzéseiteket,véleményeiteket!