Ez a történet egy faiali kirándulással kezdődött, ahol a blogomon keresztül megismert ismerősömmel Ákossal túráztunk együtt. Ő bejárta az Azori-szigeteket és Faial szigetén néhány napra én is csatlakoztam hozzá. Nagyon szuper kirándulás volt. Sajnos a túrára már kicsit betegen érkeztem , meg voltam fázva, de a kinézett útvonalakat azért mind bejártuk a szigeten. Ez volt az első kirándulásom Faial szigetére. A kirándulásra Ákos Pico szigetéről érkezett és mikor már nagyon nem voltam jól kedvesen felajánlott egy pohárka Pico szigetéről beszerzett kincset – Neveda likőrt – ami kiváló „gyógyszernek” bizonyult a náthámra. Ekkor még csak annyit tudtam erről az italról, hogy csak Pico szigetén készítik nagyon finom és valóban kiváló gyógyszer a megfázásra.
Utazásaim során gyakran annyi élmény ér, hogy el is felejtek dolgokat. így történt ez ezzel az itókával is mindaddig, amíg egy a 9. Európai Blues Kihíváshoz kapcsolódó Blues Market eseményen meg nem láttam újból a kis Neveda feliratú üveget. Ott találkoztam Jessica Lemossal, aki a marketingért felel a Picowines (Picói borok) borüzemnél. Már ott gyorsan – mivel tudtam, hogy a következő hetekben Picóra is el fogok látogatni – megbeszéltünk egy találkozót, mert úgy gondoltam erről az isteni italról nektek is tudnotok kell. Néhány hét múlva a több szigetet is érintő körutazásom során meglátogattam a gyárat és Jessica volt olyan kedves, hogy válaszolt a kérdéseimre.
Az interjú során elsősorban a likőrökről kérdeztem, főleg mert nagyon szeretem a likőröket (otthon persze Apukám biopálinkája a csúcs), de a üzem által készített borokról is esett szó természetesen, hiszen a borok teszik ki a Pico Wines teljes termelésének mintegy 80%-át. Ha valaki megemlíti, hogy Pico szigetére látogat mindenkinek először a bor és a szőlőtermő vidék különlegessége jut eszébe. 2004-ben az UNESCO a világörökség részének ismerte el ezt a szőlőtermelő vidéket és a látképét, benne két kiemelt régiót – Lajido of Criacao Velha‑t és Lajido Santa Luzia‑t – „védett” terület alá vont.
Jessica 3 éve dolgozik a Picowinesnál vagy, ahogy ők jobban szeretik emlegetni, mert ez mutatja, hogy szövetkezetben dolgoznak több szőlészettel a szigeten: Cooperativa Vitivinicola da Ilha do Pico-nál. Ő felel a regionális marketingért a cégnél. Jelenleg 250 szőlőbeszállítóval dolgoznak együttműködésben. A termelőszövetkezet 1949-ben 50 szőlész összefogásával alakult azzal a céllal, hogy tradicionális azori szőlőfajtákból készítsenek likőrborokat az Azori-szigeteken.
Azori Éden: Hogyan kezdődött a szőlőtermesztés Pico szigetén?
Jessica: A 15. században miután a telepesek benépesítették a szigeteket egy szorgalmas és nagydarab szerzetes – akit Friar Pedro Gigante-nek magyarul Hatalmas Péternek hívtak – jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy meginduljon a szőlőtermelés Pico szigetén, többek között az első szőlő palántákat is ő hozta be Picóra. Manapság az Azori-szigetek egyik legnépszerűbb fehérborát az ő tiszteletére Frei Gigantenak nevezték el.
Amikor első alkalommal érkeztem Pico szigetére fantasztikus élményben volt részem. Soha nem láttam még hasonlót. A vulkáni kövekből épült kerítések mögött egymás mellett sorakoztak a szőlőtőkék, amelyek a repülőről csodás látványt nyújtottak. Ha valaki szeretné látni vagy esetleg lefényképezni felülről és Sao Miguel szigetéről repül, akkor javaslom, hogy a repülőgép bal oldalára üljön az ablak mellé (a járatokon szabad helyfoglalás van).
Miért fontos, hogy a szőlőtőkéket ilyen védelmező falak mögé ültessék? Egyáltalán hogyan ültetik a szőlőt ebbe a bazaltlávával borított talajba? Érezhető a vulkáni jelleg a borokon?
A válaszom egyértelműen igen, kétségtelenül érezhető a vulkáni jelleg a borokon. A talaj nagyon gazdag ásványi anyagokban. A szőlőtőkéket a vulkáni talaj repedéseibe ültetik és egy kis földet szórnak rájuk vagy a repedésekbe. A körülbelül 1 méter magas vulkáni kőkerítéseknek (mint azt már az előzőekben is írtam) védő funkciója van. Védelem hiányában az óceán felől érkező sós szél megperzselheti a szőlőleveleket, viszont a szőlő kizárólag az óceánhoz közeli területeken terem. A vulkáni köveknek van egy olyan előnyös tulajdonsága, hogy egyenletesen tartják a hőmérsékletet a növény körül, ami elengedhetetlen az szőlő éréséhez. Reggeltől egészen az esti órákig a fekete vulkáni kövek elnyelik a nap hőjét és este közel azonos hőmérsékleten tartják a szőlőt mint a nappali órákban (ez hasonlít az üvegházak működéséhez csak ezeknek a kis védő kerítéseknek nincs teteje). Mivel a köveket nem tudják szabályosan egymás mellé helyezni egy ilyen kerítésnél, így azon lyukak is megfigyelhetőtek. Ezek a lyukak segítik a növény levegőzését.
Mi a fő terméke a termelőszövetkezetnek jelenleg?
A szövetkezetünk 80%-ban borok készítésével foglalkozik, amit 95%-ban az Azori-szigeteken értékesítenek. A fehérborokat elsősorban azori szőlőfajtákból készítjük, ezek Arinto dos Acores, Verdelho, és a Terrantez do Pico. A vörösborokat elsősorban egy amerikai hibrid fajtából készítjük, amelyet a 19. században a szigetet érintő két nagy szőlőbetegség (Filoxéra és Oidium) után hoztak be az Azori-szigetekre. Ez a fajta nagyon ellenálló a betegségekkel szemben. Ebből készülnek a kicsit alacsonyabb minőségű borok. De használunk néhány európai fajtát is a középkategóriás borok készítéséhez, mint például Merlot, Shyraz, Cabernet. Azokban az években amikor sok a szőlő a felhalmozódó héjakból desztillációval brandy (aguardente) is készül, amelyet amerikai tölgyfa hordókban érlelnek. Az előző évben termett nagy mennyiségű szőlő miatt a gyárban új termékek, különleges ízű likőrök is készültek. Pico szigetén már nagyon régóta készítenek likőröket. A likőröket otthon is készítik és az étkezés után emésztést segítő italként szolgálják fel.
Hogyan készültek ezek a különleges likőrök, amelyek tulajdonképpen idevonzottak engem is a gyárba erre a beszélgetésre?
A szövetkezet fő célja a borkészítés, de a tavalyi évben rekord mennyiségű 400 tonna szőlőt szüreteltek az termelőszövetkezetben részt vevő borászatok, így nagyon sok szőlőhéj és maradék maradt a borkészítés után. Ezekből brandyt készítettünk, de ennek a mennyisége túl sok volt, így a gyár vezetősége úgy döntött, hogy különböző ízesítésű likőröket állítunk elő a már elkészült magas alkohol tartalmú italból. Ehhez a szőlő héját és a maradékokat desztilláljuk: ebből kapunk egy 50 – 60%-os alkohol tartalmú brandyt. Majd a brandy-be különböző gyümölcsöket, gyógynövényeket helyezünk 2 – 3 hétre (vagy akár egy hónapra is) és cukrot adunk hozzá, hogy csökkentsük az alkoholtartalmát és hogy megindítsuk a hozzáadott gyümölcs erjedését. Például a citromos ízesítésű likőrök készítésénél a citromhéjat áztatjuk alkoholba, a fahéjas ízesítésnél pedig a fahéjrudakat.
Honnan lehet tudni, hogy meddig kell a növényeket, gyümölcsöket áztatni az alkoholban?
Általában hozunk kóstolót ide a gyárba és a hozzánk érkező vendégek is tesztelhetik az italokat, valamit véleményezhetik az ízüket, és persze nálunk is vannak minőségellenőrök akik rendszeresen kóstolják a likőröket. De általában 3 hétig hagyjuk ázni a gyümölcsöket vagy gyógynövényeket az alkoholban.
Az itt készült borok megmérettettek már külföldi versenyeken?
Igen, de nem minden évjárat. 2016-ban például a mennyiség nagyon elmaradt a várttól, viszont a szőlők minősége kiváló volt. Ebben az évben küldtünk véleményezésre különböző versenyekre mintákat kontinentális Portugáliába, Németországba és Svájcba is. A borok arany és ezüst minősítéseket kaptak. De vannak olyan évek, mint a 2017-es év, amikor a termelés mennyisége nagyon kevés volt és nem lett volna érdemes versenyekre küldeni a borokat, mert egyszerűen nem volt raktáron belőle. Azért, hogy érzékeltetni tudjam a mennyiségi csökkenést megjegyzem, hogy átlagban egy évben 250 tonna szőlőt dolgozunk fel az üzemben, de 2016-ban 150 tonna szőlő érkezett és 2017-ben csupán 100 tonna. A 2018-as évünk már sokkal jobb volt és 400 tonna alapanyag érkezett be hozzánk. A mennyiségi csökkenés fő oka az áprilisi és májusi viharokban és a klímaváltozás eredményeként bekövetkező kiszámíthatatlan időjárásban keresendő.
Gondoltak‑e már nemzetközi terjeszkedésre?
A termelőszövetkezet 4 évvel ezelőtt elhatározta, hogy megpróbál a nemzetközi borpiacon is nevet szerezni magának. Azonban mind a mai napig a termelés legnagyobb részét az Azori-szigeteken értékesítjük. Nagyon fontos értéknek tartjuk, hogy mi egy termelőszövetkezet vagyunk, összefogjuk a helyi termelőket és ezáltal csökkentjük a borkészítés költségeit. A termelésnek csupán az 5%-a jut el németországi és svájci lerakatokba, sajnos nem tudunk annyi bort termelni hogy nagy mennyiségben tudjuk azt külföldön értékesíteni.
Az a pletyka terjedt el, hogy az azorinak nevezett borok némelyike nem is az Azori-szigeteken termelt szőlőből készül, vagyis kontinentális Portugáliából vásárolnak hozzá alapanyagot. Igazán pimasz esetekben már a kész bor érkezik kontinentális Portugáliából, amit azori borral gazdagítanak. Igaz ez?
Sajnos igaz, de nem a mi szövetkezetünkben. Nálunk 100%-ban kizárólag Azori-szigetekről származó szőlőt használunk fel. Ezek a termelők, akik ilyen csinálnak, hogyha csak azt nézzük, hogy már te is hallottál erről, óriási károkat okoznak a tisztességes termelőknek és az Azori-szigetek hírnevének is.
Akik ilyet tesznek azok olcsó borokat akarnak előállítani, ezért kontinentális Portugáliából vásárolnak olcsó alapanyagokat és az Azori-szigeteken palackoznak, ami megtévesztheti a vásárlókat.
Mit lehet ez ellen tenni? Mire figyeljünk, ha helyi bort szeretnénk vásárolni a szigeten?
Az Azori-szigeteken is működik egy minősítő bizottság a neve: CVRAcores (Commission of the Azores Regional Viticultural). Ha a boroscímkén megtalálják a minősítő bizottság emblémáját és azt, hogy DO (Denominação de Origem – Designation of Origin, eredetmegjelölés) vagy IG (Indicação Geográfica – Geographical Indication, földrajzi jelzés), akkor biztosak lehetnek benne, hogy a termék, amit vásároltak az Azori-szigeteken termett szőlőből készült és a szőlőfajták megtalálhatók a minősítő intézet listáján. Egy minősítő bizottság a kóstolás után pontozza a borokat: a 80%-nál jobb pontot elért borok DO, a 70%-nál kevesebb pontot elért borok pedig lG minősítést kapnak.
Találhatunk olyan borokat is akár a Picowine kínálatában is, amelyeknek nincs meg ez a minősítése mégis Picóról származó szőlőből (Arinto, Verdelho) készítették, ezen borok szőlőfajtái nincsenek a minősítő bizottság listájában és általában nem kiváló kategóriát képviselnek.
Mikor van a szüret? Hogyan zajlik a szüret Pico‑n? Az Azori-szigeteken is szokás megünnepelni a szüretet?
Augusztusban és szeptemberben szokott lenni a szüret, és ilyenkor még különlegesebb a szövetkezet bármelyik beszállítójához ellátogatni. Ilyenkor külön túrákat is szervezünk.
A szüret előtt a szakértők ellátogatnak a szőlőföldekre és ellenőrzik a szőlő minőségét, valamint elkészítenek egy tervet (térképpel kiegészítve) hogy melyik szőlőfajtát milyen sorrendben kell majd leszüretelni. A legjobb mikroklímájú terület Pico‑n a Criação Velha. Az UNESCO által védett területen található szőlőtőkék között akad olyan, ami 150 éves és a rengeteg vulkanikus talaj bizotsítja a különleges szőlőízt. A fiatalabb tőkéken több szőlő nő, míg az idősebbeken kevesebb, de egyben sokkal jobb minőségű. A szüret végén hordóba került borokat 12 hónapig érleljük.
A szüret lezárásaként októberben szoktunk ünnepelni (Festas de Vindinas), ilyenkor a szövetkezet összes tagja összegyűlik és mindenkit szívesen látunk, aki szeretné az új borokat megkóstolni.
Visszatérve a likőrökre, milyen ízesítésű likőrök kaphatók a kínálatban jelenleg? Melyek a különleges fajták?
Nagyon finom a Neveda (Calamintha Officinalis, borsikafű avagy pereszkény) likőr. Nagyon jó hatása van az emésztésre, segíti a bélrendszer működését és még a náthára is hatásos.
Jessica kedvence a fahéjlikőr, de van a kínálatukban mézes likőr, citromos likőr, banán, szeder és mandarin likőr is. Az én személyes kedvence az édeskömény azaz Funcho likőr.
Sokan kérdezik, hogy milyen ajándékot vigyenek haza az egyes szigetekről ezért Jessicával összeállítottunk néhány ajándékötletet, ha valaki Picóról szeretne valami meglepetést hazavinni. A képeken az összeállításokat láthatjátok. A kis kiszerelésű likőröket kizárólag a Picowines üzemében lehet megvásárolni, egyébként nyári időszakban bejelentkezés után az érdeklődők részt tudnak venni egy bor- valamint likőr-kóstolón és egy gyárlátogatáson is.
Ezúton is nagyon köszönöm a Picowinesnak és Jessicának, hogy ilyen készségesen segített a cikkem megírásában. Imádom a likőrjeiket és ezt még határozottabban mondhatom több likőr megkóstolása után. Ha esetleg nyáron Ti is eljuttok a Picowineshez likőrkóstolóra, küldjetek nekem is képet és írjátok meg melyik likőr volt a kedvencetek.