Fei­ra Quint­hen­tis­ta – Hogyan kerül­tek az afri­ka­i­ak a közép­ko­ri vásár­ra az Azori-szigeteken?

Teg­nap egy nagyon élve­ze­tes közép­ko­ri vásá­ron vet­tem részt Ribe­i­ra Gran­de váro­sá­ban. A vásár por­tu­gál neve: Fei­ra Quin­hen­tis­ta na Ribe­i­ra Gran­de 2017. Ez a vásár kicsit eltért az eddi­gi fesz­ti­vá­lok­tól bár a dobo­sok, a tánc és a zene most is meg­ha­tá­ro­zó volt. A közel egy hetes fesz­ti­vá­lon min­den nap külön­bö­ző prog­ra­mok­kal szó­ra­koz­tat­ták a ven­dé­ge­ket. Este min­dig lát­vá­nyos lovas elő­adás, szín­ház, zenés tán­cos bemu­ta­tók és tűzi­já­ték szí­ne­sí­tet­te a prog­ra­mot. Fel­tünt nekem, hogy van egy Afri­ka udvar, ami jelen­tős részét képez­te a fesz­ti­vál­nak majd afri­kai tánc­be­mu­ta­tók sora követ­ke­zett. De hogyan kerül­nek az afri­ka­i­ak egy azori-szigeteki fesztiválra?

Még néhány gon­do­lat a fesz­ti­vál­ról. Itt is mint min­den fesz­ti­vá­lon a kis gye­re­kek­től egé­szen az idő­se­kig min­den­ki beöl­tö­zött és részt vett a ren­dez­vé­nyen. Ami még nagyon jó volt, hogy még az éte­lek nevét is közép­ko­ri­ra vál­toz­tat­ták sőt néhol még az elké­szí­té­si mód­ját is az éte­lek­nek. Ezek­ről és az új gaszt­ro fel­fe­de­zé­se­im­ről a BIOLÁNY AZ AZORI- SZIGETEKEN GASZTROBLOG rész­nél olvashattok. 

Jó jó…De hogyan kerül­tek afri­ka­i­ak az Azori-szigeteki közép­ko­ri fesz­ti­vál­ra? Erre a kér­dés­re a választ egy lány­tól a fesz­ti­vá­lon és a WIKIPEDIÁTÓL kap­tam. A Por­tu­gá­lia tör­té­nel­mé­ről szó­ló rész­ben több helyen is emlí­tést tesz­nek Afri­ká­ról úgy­hogy innen ered a kapcsolat. 

A por­tu­gál állam tör­té­nel­me a kora közép­kor­ra nyú­lik vissza. A mai Por­tu­gá­lia terü­le­tét az ókor­ban kel­ták lak­ták, aki­ket az i. e 3. szá­zad­ban meg­hó­dí­tott a Római Biro­da­lom. A lakos­ság roma­ni­zá­ló­dott és a mai por­tu­gál nyelv is a latin­ból szár­ma­zik. A biro­da­lom buká­sa után az ország terü­le­te az ibé­ri­ai vizi­gót király­ság­hoz tar­to­zott, majd a 8. szá­zad­ban észak-afrikai mórok hódí­tot­ták meg. A mai állam 868-ban vet­te kez­de­tét, mikor meg­ala­kult a Por­tu­gál Gróf­ság. A kasz­tí­li­ai hűbér­ura ellen fel­lá­zadt Alfonz gróf 1143-ban vált füg­get­len­né és 1179-ben a pápa király­ság­nak ismer­te el álla­mát. Por­tu­gá­lia és Kasz­tí­lia közö­sen fog­lal­ta vissza a mórok­tól az Ibériai-félszigetet a recon­quis­ta során. A 15. szá­zad­ban Ten­ge­rész Hen­rik kez­de­mé­nye­zé­sé­re a por­tu­gál hajó­sok elkezd­ték az atlan­ti szi­ge­tek és az észak-afrikai part­vi­dék fel­de­rí­té­sét. Első­ként kerül­ték meg Afri­kát és Indi­á­ba eljut­va virág­zó keres­ke­dő­bi­ro­dal­mat hoz­tak lét­re. A por­tu­gál expan­zió 1415-ben kez­dő­dött, ami­kor elfog­lal­ták Ceu­tát a pol­gár­há­bo­rú­ba bonyo­ló­dó Marok­kó­tól. A király har­ma­dik fia, Ten­ge­rész Hen­rik által finan­szí­ro­zott expe­dí­ci­ók sorá­val fel­de­rí­tet­ték Afri­ka észak­nyu­ga­ti part­vi­dé­két és az óce­á­ni szi­ge­te­ket. A ten­ge­ri uta­kat nagy­mér­ték­ben segí­tet­te a ten­ger­ál­ló, gyors vitor­lás, a kara­vel­la kifej­lesz­té­se. 1419-ben fel­fe­dez­ték és bete­le­pí­tet­ték az addig lakat­lan Madei­rát, majd 1427-ben az Azori-szigeteket. A Kanári-szigeteken már 1336-tól kezd­ve pró­bál­tak meg­te­le­ped­ni, de Kasz­tí­lia is jogot for­mált a szi­ge­tek­re, ahon­nan az utol­só por­tu­gál tele­pe­se­ket 1459-ben űzték ki.

1434-ben Gil Eanes túl­ha­ladt az ismert világ addi­gi déli hatá­rán, a Bojador-fokon, ezzel meg­kez­dő­dött az afri­kai part­vi­dék fel­de­rí­té­se. 1448-ban erő­döt épí­tet­tek a mau­ri­tá­ni­ai part­vi­dék men­ti kis szi­ge­ten, Argui­non, ahon­nan az ara­bo­kat meg­ke­rül­ve köz­vet­le­nül tud­tak keres­ked­ni a szub­sza­ha­rai király­sá­gok­kal és támasz­pon­tot nyúj­tott a továb­bi fel­fe­de­zé­sek­hez. Sor­ra fedez­ték fel a Zöld-foki szi­ge­te­ket és a Guineai-öbölben Fernão Póo, São Tomé és Prín­ci­pe szi­ge­te­it. Ten­ge­rész Hen­rik 1460-as halá­la némi­leg vissza­ve­tet­te az expe­dí­ci­ó­kat, de a az új keres­ke­del­mi lehe­tő­sé­gek behoz­ták a fel­de­rí­tő utak költ­sé­ge­it. 1471-ben a por­tu­gá­lok több pró­bál­ko­zás után elfog­lal­ták Tang­ert; 1482-ben a mai Ghá­na part­vi­dé­kén meg­épült az arany­par­ti keres­ke­del­met biz­to­sí­tó elmi­nai erőd, 1483-ban pedig Dio­go Cão elér­te a Kon­gó torkolatát.