Rólunk írták – 2024.08.26.

Három­nap­nyi Sao Migue­len való tar­tóz­ko­dá­sunk alatt végig úgy érez­tem, hogy az Azo­ri Éden nem pusz­tán egy név, hanem való­ban ilyen lehe­tett az Éden­kert vala­ha! A kövér lege­lők, a bur­ján­zó növé­nyek, a fes­tői szí­nek, a lélek­me­len­ge­tő víz­esé­sek, a ragyo­gó tavak, a vul­ká­nok szab­ta lan­kák és karé­jok, s az öle­lő óce­án mind a Terem­tő erőt sugá­roz­zák felénk. De mit sem érne e sok cso­dás lát­vány, ha nem len­ne Rita, aki a kíván­csi halan­dó min­den kér­dé­sé­re kime­rí­tő és érdek­fe­szí­tő választ nem adott vol­na! Hatá­ro­zot­tan állí­tom, hogy soha nem talál­koz­tam még ilyen hatal­mas tudás­sal fel­vér­te­zett, fel­ké­szült és talp­ra­esett, okos és lel­kes „ide­gent veze­tő” ember­rel, mint Rita, aki meg­töl­töt­te élet­tel, lélek­kel, len­dü­let­tel és sze­re­tet­tel a szi­ge­ten töl­tött nap­ja­in­kat, s aki­nek köszön­he­tő­en az utol­só napon már nem is érez­tük magun­kat annyi­ra ide­gen­nek az Azori-szigeteken:) Hála és köszö­net min­de­nért, Rita!