Euró­pa leg­szebb tea­la­bi­rin­tu­sa az Azori-szigeteken: érde­kes­sé­gek a Chá Gor­re­a­na ültet­vény­ről és a teáról

Néhány hete egy ked­ves blog­ol­va­sóm Péter, aki sok­szor kom­ment­je­i­vel segí­ti a blo­gom (ezúton is köszö­nöm neki), vir­tu­á­li­san meg­is­mer­te­tett a Chá Gor­re­a­na far­mon dol­go­zó Vitó­ri­á­val, aki nagyon ked­ve­sen fel­aján­lot­ta, hogy mesél nekem arról a varázs­la­tos hely­ről, ahol 6 éve töl­ti a hét­vé­gé­it. El kell hogy mond­jam, a farm tel­je­sen elva­rá­zsolt és már elég sok­szor vol­tam ott akár csak fotóz­ni vagy bará­tok­nak meg­mu­tat­ni, ezért már régeb­ben is  pró­bál­tam elol­vas­ni min­den a hellyel kap­cso­la­tos bejegy­zést más blog­ge­rek tol­lá­ból, de még min­dig volt ben­nem néhány meg­vá­la­szo­lat­lan kér­dés. Tehát ami­kor jött a lehe­tő­ség, hogy több infor­má­ci­ót tud­ha­tok meg az ültet­vény­ről és mesél­he­tem el nek­tek gyor­san éltem vele.

A Vitó­ri­á­val való talál­ko­zást, ha néhány szó­val kel­le­ne leír­nom a ked­ves­ség, pro­fiz­mus, mun­ka­he­lyé­nek maxi­má­lis sze­re­te­te és lel­ke­se­dés jel­le­mez­te. Az Ő vidám­sá­ga és lel­ke­se­dé­se engem is hamar magá­val raga­dott és a közö­sen töl­tött idő hamar elrepült.

A követ­ke­zők­ben olvas­hat­já­tok milyen érde­kes­sé­ge­ket tud­tam meg Euró­pa leg­na­gyobb teaültetvényéről.

Átte­kin­tő

A Chá Gor­re­a­na farm Euró­pa leg­na­gyobb és leg­ré­geb­bi tea­ül­tet­vé­nye. 1883-ban ala­pí­tot­ta a Gago de Cama­ra family. A tea­ül­tet­vé­nyen 45 hek­tár­nyi terü­le­ten kb. 40 ton­na teát ter­mesz­te­nek, ame­lyet Por­tu­gál pia­con kívül az USA-ba, Cana­dá­ba, Auszt­ri­á­ba, Német­or­szág­ba és Magyar­or­szág­ra  is impor­tál­nak. A 135 éve folya­ma­to­san műkö­dő gyá­rat ma a csa­lád 6. gene­rá­ci­ó­ja veze­ti Mada­le­na Mota test­vé­ré­vel, Sara Motá­val együtt.

A továb­bi infor­má­ci­ó­kat a leg­jobb­nak lát­tam egy taka­ros kis lis­tá­ba ren­dez­ni. A lis­tát az álta­la­tok leg­gyak­rab­ban fel­tett kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sá­val kez­dem, majd az én kér­dé­se­im­re kapott vála­szok­kal foly­ta­tom. Íme…

1. Milyen növény a tea? Milyen körül­mé­nyek szük­sé­ge­sek a tea termesztéséhez? 

A tea a tea­cser­je (Camel­lia sinen­sis) szá­rí­tott leve­le­i­ből vagy rügye­i­ből készü­lő for­rá­zott ital.

A tea ter­mesz­té­sé­hez külön­le­ges körül­mé­nyek szük­sé­ge­sek ilye­nek pél­dá­ul a sok nap­sü­tés, a sok csa­pa­dék,  a magas pára­tar­ta­lom, és ami talán a leg­fon­to­sabb: az 1000 m felet­ti és 4000 m alat­ti ten­ger­szint felet­ti magasság.

2. Melyik részét hasz­nál­ják fel a tea­cser­jé­nek? Mitől függ a tea erős­sé­ge és íze?

A tea­le­ve­lek szü­re­te­lé­sét ápri­lis­tól egé­szen októ­be­rig vég­zik. A szü­re­tet akkor kez­dik, ami­kor a tea­ágak több­sé­gén már három levél van.  Min­den levél elté­rő korú és más a kémi­ai össze­té­te­lük is. A tea ízét a tea­ül­tet­vény elhe­lyez­ke­dé­se és az kör­nye­ze­ti fel­té­te­lek is befo­lyá­sol­ják.  A leve­lek össze­gyűj­té­se után szét­vá­lo­gat­ják őket a mére­tük alap­ján, mind­egyik levél­tí­pus külön­bö­ző ízt és aro­mát ad a teá­nak. A leg­ki­sebb leve­let Orange Pekoe-nak (nincs köze a narancs­hoz), a közép­sőt Pekoe-nak, és a leg­na­gyob­bat Brok­en Leaf-nek hívják.

• Orange Pekoe Leaf (orindzs pikó líf vic­ces kiej­té­si magya­rá­zat­tal) A leg­ki­sebb levél­ből készül a leg­aro­má­sabb tea.
• Pekoe Leaf a köze­pes mére­tű levél. Ebből a levél­ből kevés­bé aro­más de tel­je­sebb ízű tea készít­he­tő, mint az Orange Pekoe levélből.
• Brok­en Leaf: A leg­na­gyobb, 3. levél­ből készí­tett tea kel­le­mes aro­má­jú, ízű nem túl erős és kevés­bé tan­ni­nos (cser­sa­vas).

3. Miért ülte­tik a teát labi­rin­tus­sze­rű sorok­ba? Ez min­dig így volt?

Régen a teát kör alak­ban ter­mesz­tet­ték. Ennek azért volt jelen­tő­sé­ge, mert a tea­szü­ret nem volt gépe­sít­ve, mint manap­ság. A szü­re­te­lők egész csa­lád­ja részt vett a szü­re­ten.  A leg­ki­seb­bek szü­re­tel­ték az Orange Pekoe (leg­ki­sebb) leve­le­ket, a nagyob­bak, tiné­dzse­rek szed­ték a köze­pes leve­le­ket (Pekoe Leaf), és a fel­nőt­tek vagy idő­seb­bek szed­ték a Brok­en Leaf (a 3., egy­ben leg­na­gyobb) leve­le­ket. Régeb­ben a tea után kilo­gram­mon­ként fizet­tek ezért fon­tos volt, hogy töb­bet szüreteljenek.

Manap­ság ez a folya­mat rész­ben gépe­sí­tett így sok­kal egy­sze­rűbb a teát sorok­ban ter­mel­ve szü­re­tel­ni, de a feke­te tea leve­le­i­nek válo­ga­tá­sá­nál még rész­ben alkal­maz­nak embe­ri erő­for­rá­so­kat. A növényt hagy­ják nőni, majd levág­ják és egy „tea­por­szí­vó­val” fel­szip­pant­ják nagy zsá­kok­ba.
[gale­ria 53]

4. Hogyan tudott fenn­ma­rad­ni a gyár az Azori-szigeteket súj­tó vál­sá­gok ellenére?

Az Azori-szigetek több vál­sá­gon ment keresz­tül a tea­üzem meg­nyi­tá­sa (1883) óta. Ami­kor meg­ta­lál­ták a töké­le­tes mik­ro­klí­mát Por­to For­mo­so kör­nyé­kén az Azori-szigetek észa­ki részén, több terü­le­ten is elkez­dő­dött a tea­ter­me­lés.  A tea­ter­me­lés a csú­csát az 1850-es évek­ben érte el ami­kor kb. 250 ton­nát ter­mel­tek a szi­ge­ten 300 hek­tár­nyi terü­le­ten. Az I. Világ­há­bo­rú és a Mozam­bik­ból szár­ma­zó teát védő vám­tör­vé­nyek súlyos csa­pást jelen­tet­tek az azo­ri tea­ipar szá­má­ra. Ezek a vál­sá­gok azt ered­mé­nyez­ték, hogy az üze­mek tulaj­do­no­sai nem tud­ták fizet­ni a gyá­rak fenn­tar­tá­sát és az embe­ri mun­ka­erőt. 1966-ra a 14 gyár­ból 5 maradt fenn.  Viszont a Chá (tea) Gor­re­a­na farm tulaj­do­no­sai, vagy­is a csa­lád 4. gene­rá­ci­ó­ja a déd­apa nagy­sze­rű ötle­té­nek köszön­he­tik fenn­ma­ra­dá­su­kat. A csa­lád – kihasz­nál­va terü­le­tü­kön folyó patak elő­nye­it és kiépít­ve egy saját víz­ener­gi­á­ra épü­lő rend­szert – a gyár működ­te­té­sé­hez saját víz­ener­gi­át hasz­nál, így jelen­tős össze­ge­ket taka­rít meg és nem szük­sé­ges kül­ső ener­gi­át vásá­rol­nia az üzem mun­ka­fo­lya­ma­ta­i­nak ellá­tá­sá­hoz. Ezt a régen hóbor­tos, sőt egye­ne­sen bolond ötlet­nek kiki­ál­tott ter­vet az idő iga­zol­ta, mivel a gyár ma is üze­mel és virágzik.

5. Mennyi­re fon­to­sak a hagyo­má­nyok a Chá Gor­re­a­na ültet­vény tulaj­do­no­sai számára?

A tea­le­ve­lek fel­dol­go­zá­sát Marshall-gépek segít­sé­gé­vel vég­zik, ame­lyek közül néhány több, mint 100 éves.  Ebből is lát­szik mennyi­re fon­to­sak a hagyo­má­nyok a Chá Gor­re­a­na tulaj­do­no­sai szá­má­ra. Régi gépek­kel tör­té­nik a tea sod­rá­sa, az oxi­dá­ció, a ste­ri­li­zá­lás, és a szá­rí­tás; csak egy terü­le­ten vezet­tek be újí­tá­so­kat: ez a cso­ma­go­lás. A feke­te tea cso­ma­go­lás előt­ti utol­só válo­ga­tá­sát, ami­kor a szá­rí­tott tea­le­ve­lek közül kivá­lo­gat­ják az eset­le­ge­sen közöt­tük maradt kis szár­da­ra­bo­kat tovább­ra is embe­rek vég­zik. Ez a lépés (bár a tea­le­ve­lek között maradt szár­da­ra­bok sem­mi­lyen minő­sé­gi rom­lást nem okoz­nak a teá­nál) a tea ott­ho­ni elké­szí­té­se­kor a vizu­á­lis élményt növe­lik. Ez is mutat­ja, mennyi­re fon­tos a cég szá­má­ra a magas minő­ség. Ráadá­sul az azori-szigeteki tea tel­je­sen bio, mivel a teá­nak ter­mé­sze­tes ellen­sé­ge, kár­te­vő­je a szi­ge­ten nincs, ezért tud­ják növény­vé­dő­sze­rek nél­kül ter­mesz­te­ni. A hagyo­má­nyok­hoz tar­to­zik az is, hogy a gyá­rat tel­jes egé­szé­ben lehet láto­gat­ni, min­den lépést meg lehet nézni.

6. Tény­leg rosszabb minő­sé­gű a fil­te­res tea mint a szálas?

A fil­te­res tea alap­anya­ga a sze­lek­tá­ci­ós eljá­rás­nál kivá­lasz­tott össze­tört leg­ap­róbb leve­lek­ből (tör­me­lék­ből) készül. A szá­las tea viszont nagy gon­dos­ság­gal kezelt jó minő­sé­gű, finom ízű ked­ve­ző élet­ta­ni hatá­sú tea. 

7. Mennyi­be kerül a gyár­lá­to­ga­tás? Mit lát­ha­tunk a gyár­ban? Lehet teát is kóstolni?

A tea­farm­ra és gyár­ba a belé­pés tel­je­sen ingye­nes, és a belé­pés­sel együtt (tel­je­sen ingye­ne­sen, ami mos­ta­ná­ban nagyon rit­ka) egy  tea­kós­to­ló­ra is hiva­ta­lo­sak vagyunk, ami véle­mé­nyem sze­rint nagyon egye­dül­ál­ló más gyár­lá­to­ga­tá­sok­hoz képest. A láto­ga­tók min­den rész­fo­lya­ma­tot végig­kí­sér­het­nek a gyár­ban, és saját sze­mük­kel győ­ződ­het­nek meg arról mennyi, de mennyi mun­ká­val jár mire ez a kivá­ló tea a csé­szénk­be kerül. Sőt, nem csak néhány rész­fo­lya­ma­tot követ­he­tünk nyo­mon hanem, hanem már a tea a gyár­ba érke­zé­sé­től, a sod­rá­son, a ste­ri­li­zá­lá­son, az eset­le­ges oxi­dá­ci­ón, szá­rí­tá­son,  a „tea­fé­nye­zé­sen” át egé­szen cso­ma­go­lá­sig min­den, de min­den folya­mat­ba bete­kin­tést nyer­he­tünk. Vitó­ria segít­sé­gé­vel fel­fe­dez­tem, hogy az első szá­rí­tá­si lépé­se­ket a pad­lá­son vég­zik. Eddig oda soha nem mer­tem fel­me­rész­ked­ni, nem gon­dol­tam, hogy oda is be lehet les­ni kicsit, vala­mint most lát­tam elő­ször az oxi­dá­ci­ós szo­bát, ahol a zöld teá­ból feke­te tea lesz.

8. Milyen típu­sú teák létez­nek? És milyen típu­sú teá­kat készí­te­nek ezen a farmon?

Fehér, zöld, oolong (vörös), feke­te tea. Ezek­nek a tea típu­sok­nak ugyan­az az alap­anya­ga. Típu­suk a fer­men­tá­ci­ós folya­ma­tok­tól függ.  A Chá Gor­re­a­na gyár­ban zöld és feke­te teát készí­te­nek. A zöld, feke­te és a vörös tea mind kifej­lett tea­le­ve­lek­ből készül­nek. A folya­ma­tok a három típus­nál abban külön­böz­nek, hogy a zöld teát egy­ál­ta­lán nem vetik alá oxi­dá­ci­ós folya­ma­tok­nak (nem fer­men­tál­ják), az oolong teát rész­ben és a feke­te teát tel­je­sen fer­men­tál­ják. Az oolong teá­nak csak a szé­le bar­nul meg az oxi­dá­ció során. A feke­te teát 3 órás oxi­dá­ci­ós eljá­rás­nak vetik alá, ezért az egész levél megbarnul.

9. Hogyan old­ják meg a gyom­nö­vé­nyek eltá­vo­lí­tá­sát a teafarmon?

Ami­kor meg­lá­to­gat­tam a far­mot és éppen indul­tam haza egy nagyon külön­le­ges dol­got lát­tam, és sze­ren­csé­re nálam volt a fény­ké­pe­ző­gé­pem, így ezt most ti is lát­hat­já­tok. Kb. 100 kecs­ke (nagyon szép kecs­kék) a tea­ül­tet­vény mel­let­ti farm­ról, legel­tek a teák között. Állí­tó­lag a teát nem rág­ják le a kecs­kék, viszont a tea alat­ti gyo­mo­kat meg­eszik. Nagyon érde­kes volt lát­ni ezt a sok kecs­két a tea­ül­tet­vé­nyen egy­szer­re. Néz­zé­tek meg a képeimet!

10. Ha az Azo­ri Éden­nek kel­le­ne nek­tek teát aján­la­ni melyek len­né­nek azok?

A Chá Gor­re­a­na ültet­vény és főleg Vitó­ria jóvol­tá­ból sike­rült meg­kós­tol­nom az újabb faj­ta teá­kat is. A kós­tolt típu­sok közül nekem a leg­job­ban a Zöld szá­las tea,  Hys­son zöld tea men­tá­val, Orange Pekoe feke­te tea és a Can­to teák közül a Hys­son Jáz­min és zöld tea ízlettek.

Gyer­tek és vará­zso­lód­ja­tok el ti is Chá Gor­re­a­na tea­la­bi­rin­tu­sá­ban. Fan­tasz­ti­kus és kihagy­ha­tat­lan élmény ha erre jár­tok. Nagyon köszö­nöm a segí­tő­im­nek és az ültet­vény veze­tő­sé­gé­nek, hogy hoz­zá­já­rul­tak ennek a cikk­nek a lét­re­jöt­té­hez és hogy a vég­ső ellen­őr­zést is elvé­gez­ték a cik­ke­men, hogy a leg­hi­te­le­sebb infor­má­ci­ók­hoz jus­son min­den ked­ves olva­só. És per­sze köszö­nöm Kati­nak, aki az ango­lul beszé­lő blog­ol­va­sók szá­má­ra is olvas­ha­tó­vá tet­te a bejegyzést.

For­rás­ként a www​.gor​re​a​na​.pt olda­lon fel­lel­he­tő infor­má­ci­ó­kat az ültet­vény nyom­ta­tott infor­má­ci­ós anya­gát és a Wiki­pé­dia teá­ra vonat­ko­zó olda­lát hasz­nál­tam fel.

A tea­ül­tet­vény­ről itt olvas­hat­tok töb­bet: www​.gor​re​a​na​.pt
Ha több, az Azori-szigetekkel kap­cso­la­tos cik­ket sze­ret­né­tek olvas­ni, vagy csak érte­sül­ni sze­ret­né­tek a leg­fris­sebb prog­ra­mok­ról újdon­sá­gok­ról innen Sao Miguel szi­ge­té­ről, akkor köves­se­tek ben­nün­ket az Azo­ri Éden Face­book olda­lun­kon, az Eden­az­or­es Ins­ta­gram olda­lun­kon vagy a www​.azorie​den​.com blogon.