Feren­czy György és a Rac­ka­jam Az Azori-szigeteken

Néhány hét­tel ezelőtt Feren­czy György és a Rac­ka­jam zene­kar lépett fel nálunk Pon­ta Del­ga­dá­ban az 9th Euro­pe­an Blues Chal­len­ge 2019-es ren­dez­vé­nyen. Nagyon nagy büsz­ke­ség volt a szín­pa­don lát­ni őket szín­pa­don ját­sza­ni, annál is inkább, mert a vissza­jel­zé­sek a zené­jük­kel kap­cso­lat­ban a Teat­ro Micha­e­len­se szín­ház­ban körü­löt­tem álló hall­ga­tó­ság­tól, nézők­től egytől-egyig nagyon pozi­tí­vak vol­tak. Vissza­gon­dol­va ez a ren­dez­vény az egyik leg­jobb „kon­cert­él­mé­nyem” itt az Azori-szigeteken.  A magyar ban­da nyi­tot­ta az estét egy kivá­ló, de a töb­bi­ek­től merő­ben elté­rő pro­duk­ci­ó­val. Fon­tos tud­ni, hogy a zene­kar magya­rul éne­kelt míg a töb­bi­ek mind ango­lul, már csak ezzel is kitűn­tek a tömeg­ből.  A másik dolog, ame­lyet töb­ben is meg­je­gyez­tek a zene­kar egye­di hang­sze­re­lé­se volt, amely a blues műfa­já­tól kicsit elté­rő volt, de nagyon üdí­tő. Én sze­mély sze­rint nekik druk­kol­tam, bár tény­leg nagyon kivá­ló elő­adá­so­kat hall­hat­tunk pl. a román vagy a bel­ga csa­pat­tól is. A ren­dez­vényt, amit nagyon jól szer­eve­zett­nek ítél­tem más­nap egy Blues Mar­ket nevű ren­dez­vény követ­te, ahol a ren­dez­vé­nyen fel­lé­pő zene­ka­rok­kal lehe­tett talál­koz­ni és néhá­nyan az orszá­guk­ra jel­lem­ző étel­kós­to­lót is kínál­tak. Az ese­mény után a ban­dá­nak volt egy kis ide­je kikap­cso­lód­ni is és elmen­tünk együtt egy kis kirán­du­lás­ra, amit (csak a magam nevé­ben mon­dom), de nagyon jól sike­rült. A szi­get észak-keleti részét jár­tuk be együtt és per­sze Fur­nasba (ahol jelen­leg én élek) is ellá­to­gat­tunk, meg­kós­tol­tuk a Coz­idot (vul­ká­ni lénél­kü­li húslevest).Nagy örö­möm­re a zene­kar veze­tő­je Feren­czy György kész­sé­ge­sen vála­szolt néhány kér­dé­sem­re az Azo­ri élmé­nye­ik­kel kap­cso­lat­ban.

Azo­ri Éden Rita: Hogyan jutott a zene­kar az azori-szigeteki 9th Euro­pe­an Blues Chal­len­ge 2019 ren­dez­vény­re?

Feren­czy György: Egy bará­tunk­nak, Kovács Ferenc­nek (Fer­ci­nek) – aki min­den évben részt vesz ezen a Blues szak­mát tömö­rí­tő euró­pai ren­dez­vé­nyen – volt az ötle­te, hogy a zene­ka­runk­nak itt a helye ezen az ese­mé­nyen, mert olyan inno­va­tív XXI. szá­za­di blues zené­vel sze­ret­né kép­vi­sel­tet­ni hazán­kat, ami való­szí­nű­leg nagyon meg­le­pő lesz a tra­di­ci­o­ná­lis blues zenét ját­szó zene­ka­rok, bará­tok és kol­lé­gák köré­ben.  Jelez­tem a bará­tunk­nak, hogy ez a zene, amit mi ját­szunk, adott eset­ben nagyon meg­hök­ken­tő lehet. Nagyon egyé­ni pro­duk­ci­ó­val nyi­tot­tuk a fesz­ti­vált, esély­te­le­nek vol­tunk, mert innen­től kezd­ve iga­zá­ból a zsű­ri­nek még 2 napon keresz­tül kel­lett zene­ka­ro­kat hall­gat­nia, de talán a lehe­tő leg­jobb dolog tör­tént, olyan vissza­jel­zé­se­ket kap­tunk, ami alap­ján kide­rült, hogy átment az infor­má­ció, az embe­rek nagyon sze­ret­ték  és  meg is értet­ték, hogy mitől blues zene a miénk  és ez sok­kal több, mint ami­re szá­mí­tot­tunk. Elis­mer­ték a mun­kán­kat és a tel­je­sít­mé­nyün­ket. Egyéb­ként ennek meg­mé­ret­te­tés­nek a nem­zet­kö­zi vál­to­za­tát a Nem­zet­kö­zi Blues kihí­vást (Inter­na­ti­o­nal Blues Chal­len­ge) nyer­te meg 2013-ban Memp­his­ben Szűcs Gábor művész­ne­vén Litt­le G Weevil.

Azo­ri Éden Rita: Por­tu­gá­li­á­ban nagyon elter­jedt a Fado zene, ami kicsit hason­ló, szo­mor­kás han­gu­la­tú, mint a Blues. Gondoltatok‑e rá, hogy mivel Por­tu­gá­li­á­ban lép­tek fel beépí­te­tek néhány ele­met ebből az elő­adá­so­tok­ba?

Feren­czy György: Nem gon­dol­tunk rá, mert nem kerül­tünk kap­cso­lat­ba mun­ka­szin­ten a Fado zené­vel, de nagyon sze­ret­jük. A Fado zene lel­kü­le­te nagyon rokon a blues zené­vel.  A saját nép­ze­nék­ből tud­juk, hogy ahhoz, hogy ebből hite­les fúzió szü­let­hes­sen, komo­lyan kel­lett vol­na fog­lal­koz­ni ezzel.

Azo­ri Éden Rita: Miért gon­dol­tá­tok úgy, hogy magyar pro­duk­ci­ó­val lép­tek az euró­pai közön­ség elé, miköz­ben min­den­ki nyel­ve­ket beszél a zene­kar­ban? A töb­bi zene­kar, kivé­tel nél­kül mind ango­lul éne­kelt.

Feren­czy György: Úgy gon­do­lom, hogy ha vala­ki nem az anya­nyel­vén éne­kel, akkor nagyon ame­ri­kai lel­kü­let­tel kell ren­del­kez­nie, hogy hite­le­sen szól­jon a szá­já­ból az ame­ri­kai dal­szö­veg.

Azo­ri Éden Rita: Hogy érez­té­tek maga­to­kat a ren­dez­vé­nyen? Milyen volt a szer­ve­zés?

Feren­czy György: Nagyon pro­fi ren­dez­vény volt.  A részt­ve­vő zene­ka­rok is nagyon magas szín­vo­na­lú pro­duk­ci­ót mutat­tak be. A szer­ve­zők nagyon komo­lyan vet­ték a ren­dez­vényt. Sze­ret­ném kiemel­ni a román Rares Totu’s Mid­night Sun zene­kart, akik­nek véle­mé­nyem sze­rint min­den­kép­pen az első három helye­zett közé kel­lett vol­na kerül­nie, mert iga­zán kivá­ló volt a pro­duk­ci­ó­juk. 

Azo­ri Éden Rita: Mi volt a véle­mé­nye­tek a Blues Mar­ket ese­mény­ről, ahol min­den­ki­nek lehe­tő­sé­ge volt a fel­lé­pő zene­ka­rok­kal talál­koz­ni?

Feren­czy György: Kivá­ló lehe­tő­ség­nek érté­ke­lem. Ezen az ese­mé­nyen kap­tuk meg az iga­zi vissza­jel­zé­se­ket a zenénk­kel kap­cso­lat­ban, ami miatt érde­mes volt repü­lő­re  ülni és eljön­ni. Az összes fesz­ti­vál­tu­laj­do­nos és a nézők is sokan oda­jöt­tek gra­tu­lál­ni. Nagyon elis­mer­ték a pro­duk­ci­ón­kat. Én ennek kicsit az ellen­ke­ző­jé­re szá­mí­tot­tam, nagyon kel­le­me­sen csa­lód­tam.

Azo­ri Éden Rita: Tud­tok róla, hogy más magyar zene­ka­rok is fel­lép­tek már az ese­mé­nyen koráb­ban?

Feren­czy György: Igen, eddig olyan magyar ban­dák jöt­tek, akik nagyon illet­tek ide és nagyon magas szín­vo­na­lon zenél­nek euró­pai szin­ten is. A Fer­ci részé­ről nagy bevál­la­lás volt, hogy a mi zene­ka­run­kat kér­te fel ebben az évben erre, mert mi álta­lá­ban nem veszünk részt ilyen jel­le­gű ren­dez­vé­nye­ken, úgy érez­zük, ezek csak meg­köt­nek ben­nün­ket. Nagyon jól érez­tük magun­kat a fel­lé­pés alatt.

Azo­ri Éden Rita: A vissza­jel­zé­sek nagy része az egye­di hang­sze­re­lés­re vonat­ko­zott. Min­dig is ezek­kel a hang­sze­rek­kel sze­re­pel­te­tek? 

Feren­czy György: Igen, a kez­de­tek­től ilyen fel­ál­lás­ban zené­lünk.

Azo­ri Éden Rita: Tudtatok‑e róla, hogy az Azori-szigeteken ennyi­re aktív a Blues élet és hogy Euró­pa egyik leg­iz­gal­ma­sabb Blues fesz­ti­vál­ját min­den évben San­ta Maria szi­ge­tén ren­de­zik meg? Visszatérnétek‑e bár­mi­lyen ren­dez­vény­re láto­ga­tó­ként ide a szi­ge­tek­re?

Feren­czy György: Nem tud­tunk róla, mert mint emlí­tet­tem mi nem gyak­ran járunk ilyen Blues ese­mé­nyek­re, de ilyen élmé­nyek után min­den­kép­pen sze­ret­nénk vissza­tér­ni, annál is inkább, mert a szi­get tel­je­sen elva­rá­zsolt ben­nün­ket. Ha vissza­jön­nék, inkább a szi­ge­tek miatt jön­nék a csa­lád­dal. Az Azori-szigetek beír­ta magát a szí­vem­be ez a hely az egyik leg­szebb élmény volt a zenei pálya­fu­tá­som során.

Kimon­dot­tan örü­lök, hogy ez az ese­mény ilyen kel­le­mes nyo­mo­kat hagyott a zene­kar tag­ja­i­ban.

Köszö­nöm Feren­czy György­nek az inter­jút és a sok pozi­tív ener­gi­át, amit a zene­kar­tól kap­tam. Nekem is egy nagyon kel­le­mes élmény volt talál­koz­ni a ban­dá­val és együtt kirán­dul­ni is, és ter­mé­sze­te­sen hall­gat­ni őket a ren­dez­vé­nyen. Nagyon örü­lök, hogy úgy dön­töt­tek Velem sze­ret­nék fel­fe­dez­ni az Azo­ri para­di­csom egy kis szeg­le­tét.  Amit lehe­tett egy nap alatt azt bejár­tuk együtt. Ott­hon min­den­kép­pen talál­ko­zunk egy kon­cert­jü­kön, mert nagy rajon­gó­ja let­tem a zené­jük­nek.

Nagyon köszön­jük a finom éte­le­ket és a sok ked­ves­sé­get a Sum­mer Bre­e­ze és a Ban­hos Fer­re­os étter­mek­nek.

Ha több, az Azori-szigetekkel kap­cso­la­tos cik­ket sze­ret­né­tek olvas­ni, vagy csak érte­sül­ni sze­ret­né­tek a leg­fris­sebb prog­ra­mok­ról újdon­sá­gok­ról Sao Miguel szi­ge­té­ről vagy sze­ret­né­tek leg­kö­ze­lebb ti is Ritá­val kirán­dul­ni az Azori-szigeteken, akkor köves­se­tek ben­nün­ket az Azo­ri Éden Face­book olda­lun­kon, az Eden­az­or­es Ins­ta­gram olda­lun­kon vagy a http://​www​.azorie​den​.com/ blo­gon a leg­újabb infor­má­ci­i­ó­kért.

Hozzászólás