Azori-szigeteki hús­vét, ahogy mi lát­tuk. Milyen süte­mé­nye­ket kós­tol­tunk? Milyen ünne­pi kör­me­ne­ten jár­tunk

A Hús­vét (por­tu­gá­lul: Pas­coa) Magyar­or­szá­gon és Por­tu­gá­li­á­ban is az év egyik leg­fon­to­sabb val­lá­si ünne­pe, amely alkal­má­val Jézus Krisz­tus fel­tá­ma­dá­sá­ra emlé­kez­nek. Ennek tisz­te­le­té­re szer­te az ország­ban szent­mi­sé­ket és isten­tisz­te­le­te­ket tar­ta­nak, melyek álta­lá­ban fel­tá­ma­dá­si kör­me­net­tel zárul­nak. Ez az Azori-szigeteken is hason­ló­an zaj­lik, azzal a különb­ség­gel, hogy a kör­me­ne­tek nem kor­lá­to­zód­nak egyet­len nap­ra – hús­vét­va­sár­nap­ra -, hanem min­den héten más és más város­ban tart­ják őket.

A hagyo­má­nyok sze­rint Magyar­or­szá­gon a negy­ven­na­pos böjt után az embe­rek teli kosa­rak­kal indul­tak el a temp­lo­mok felé, hogy az abban vitt son­kát, főtt tojást, kalá­csot és tor­mát már meg­szen­tel­ve, meg­áld­va fogyaszt­has­sák el este a hús­vét­va­sár­na­pi ünne­pi asz­tal körül ülve. Eze­ket a teli kosa­ra­kat a temp­lom­ba igyek­vők­nél az Azori-szigeteken is lát­tuk. A fia­ta­lok kis kosa­rak­ban cso­ko­lá­dé­to­já­so­kat vit­tek a temp­lom­ból jövet.

Hús­vét­hét­fő Magyar­or­szá­gon (a kül­föl­di blo­got olva­sók­nak egy kis infor­má­ció) a locsol­ko­dás nap­ja. A hagyo­má­nyok sze­rint ennek az alap­ja, a víz meg­tisz­tí­tó és meg­újí­tó ere­jé­ben gyö­ke­re­zik. Vidé­ken (pl. Hol­ló­kőn) kút­víz­zel locsol­ják a lányo­kat, a váro­sok­ban pedig nem éppen illa­tos köl­ni­víz­zel. A lányok cse­ré­be kéz­zel készí­tett tojá­so­kat adnak a legé­nyek­nek. A locsol­ko­dás hagyo­má­nyá­nak egye­sek Bib­li­ai ere­de­tet is tulaj­do­ní­ta­nak, mivel a fel­tá­ma­dást hírül vivő asszo­nyo­kat víz­zel lelo­csol­va pró­bál­ták a kato­nák lecsen­de­sí­te­ni. Itt nem lát­tam bele ennyi­re a hagyo­má­nyok­ba mi tör­té­nik ott­hon a csa­lá­dok­nál, de ha vala­me­lyik olva­sóm jár­ta­sabb a Por­tu­gál hagyo­má­nyok­ban szí­ve­sen kiegé­szí­tem a bejegy­zést az álta­la ismert szo­ká­sok­kal.

Milyen különb­sé­ge­ket lát­tunk az azori-szigeteki és a magyar­or­szá­gi ünnep­lés között?

Több ész­re­ve­he­tő dolog­ban külön­bö­zik az ünnep­lés, a hagyo­mány ott­hon és az Azori-szigeteken. Míg Magyar­or­szá­gon a hús­vét­ból ebben az évben egy 4 napos ünnep kere­ke­dett itt azt tapasz­tal­tuk, hogy néhány üzlet volt csak zár­va pén­te­ken és vasár­nap, de a leg­több helyen nor­mál nyit­va­tar­tá­si idő­ket tar­tot­tak, bár az üzle­tek­ben óri­á­si sorok kígyóz­tak és az itte­ni kicsit las­sabb kiszol­gá­lás miatt hosszú­ra nyúlt a bevá­sár­lás. A leg­na­gyobb különb­ség azon­ban, hogy itt a hús­vét­hét­fő nem ünnep­nap pedig nagyon val­lá­sos ország­ról van szó.
Milyen édes­sé­gek­kel készül­nek a por­tu­gá­lok a hús­vét­ra? Mi milyen süte­mé­nye­ket kós­tol­tunk? Figye­lem! Glu­tén­men­te­sen, lak­tóz­men­te­sen táp­lál­ko­zók­nak nem aján­lott süte­mé­nyek. 
A bol­tok nagyon fel­ké­szül­tek a hús­vé­ti ünne­pek­re. Nagyon jel­lem­ző­ek a rózsa­szín és fehér bevo­na­tos kemény cukor­kák óri­á­si kisze­re­lés­ben.

Hús­vé­ti süte­mé­nyek

Mas­sa Sova­da vagy Pão Doce – Hús­vét­kor több méret­ben lehet vásá­rol­ni a víz­ből, sóból, tojás­ból és liszt­ből készült egy­sze­rű kalá­csot a Mas­sa Sova­dat. 

Folar da Pas­coa – A Mas­sa Sova­da tész­tá­já­ba 1,2 vagy 3 héjá­ban főtt tojást süt­nek és el is készült a hús­vé­ti kalács a Folar. Le is fény­ké­pez­tük nek­tek. Por­tu­gá­li­á­ban ezt készí­tik éde­sen és sósan is, sőt van olyan, ahol a tojás nél­kü­li vál­to­za­tot is Folar­nak hív­ják. Mi az édes ver­zi­ót kós­tol­tuk tojás­sal, ez ter­jedt el Sao Miguel szi­ge­tén. A süte­mény­be sütött tojá­sok az újjá­szü­le­tést, fel­tá­ma­dást szim­bo­li­zál­ják. A süte­ményt min­den­ki­nek nagyon aján­lom per­sze kivé­ve a glu­tén­ér­zé­keny­ség­ben szen­ve­dők­nek. A süte­ményt a  fur­na­si Gló­ria Moniz pék­ség­ben vásá­rol­tuk. Ott min­dig min­den olyan finom. A pék­ség­ről már koráb­ban írtam egy cik­ket, ahol a glu­tén­ér­zé­ke­nyek válo­gat­hat­tak a kíná­la­tuk­ból.  Sok helyen szo­kás, hogy a kereszt­fiú egy cso­kor ibo­lyát visz a kereszt­any­já­nak virág­va­sár­nap, cse­ré­be a kereszt­anya hús­vét­va­sár­nap egy Folart visz a fiú­nak.

Pão de Ló – kiné­zet­re kug­lóf­sze­rű, közé­pen lyu­kas süte­mény. Nem csak hús­vét­ra, más ünne­pek­re is szí­ve­sen készí­tik Por­tu­á­li­á­ban. Hús­vé­ti díszí­tés­ként azt lát­tam hogy a köze­pé­re a lyuk­ba egy kis edény­be tet­tek a rózsa­szín és fehér cukor­kák­ból a gye­re­kek­nek.

Milyen kör­me­ne­tet lát­tunk?

Teg­nap, azaz hús­vét­va­sár­nap kicsit kisü­tött a nap és egy kirán­du­lás­ra indul­tunk. Mivel tud­tuk, hogy Fur­nasban jövő hét lesz kör­me­net, ezért gon­dol­tuk szét­né­zünk más váro­sok­ban. Pon­ta Gar­ca felé autóz­va viszont egy óri­á­si menet­be csep­pen­tünk, vagy­is az autónk­kal egy virág­ágyon autóz­tunk, és mire elér­tünk az óce­án­par­ton egy temp­lom­hoz a kör­me­net a hívők­kel és zene­kar­ral is oda­ért. Nagyon tet­szik nekem, hogy itt annyi­ra szé­pen fel­ké­szül­nek min­den ünnep­re. Virág­ágyat készí­te­nek a fel­vo­nu­lók­nak. Min­den­ki fel­ve­szi az egyen­ru­há­ját, aki a menet­ben sze­re­pel és azok is akik csak a a temp­lom­ba men­nek isten­tisz­te­let­re. Készí­tet­tünk néhány képet az úton Pon­ta Gar­ca felé az autónk­ból, ami­kor a virág­sző­nye­gen halad­tunk,  vala­mint a kör­me­net­ről is , ami­ket  sze­ret­nénk nek­tek is meg­mu­tat­ni.

Az idő­já­rás kiszá­mít­ha­tat­lan­sá­ga miatt a hús­vét nem a leg­jobb idő­szak az Azori-szigetekre jön­ni, de ünnep­lés­ben, fesz­ti­vá­lok­ban, val­lá­si kör­me­ne­tek­ben ez az idő­szak is bővel­ke­dik. Mi egy nagyon ked­ves kis hús­vé­ti deko­rá­ci­ót készí­tet­tünk a lakás­ba, amit le is fotóz­tunk nek­tek. Hogy tet­szik Nek­tek?

Fel­iz Pas­coa! Kel­le­mes Hús­vé­ti Ünne­pe­ket Min­den­ki­nek!

For­rás:
http://​por​tu​gu​es​e​di​ner​.com/​t​i​a​m​a​r​i​a​/​p​a​o​-​d​e​-​l​o​-​p​o​r​t​u​g​u​e​s​e​-​s​p​o​n​g​e​-​c​a​ke/
http://​www​.eden​kert​.hu/​e​l​e​t​-​m​o​d​/​l​e​g​j​o​b​b​-​o​t​t​h​o​n​/​h​u​s​v​e​t​i​-​s​z​o​k​a​s​o​k​-​h​a​g​y​o​m​a​n​y​o​k​/​5​4​69/
https://​en​.wiki​pe​dia​.org/​w​i​k​i​/​F​o​lar

Hozzászólás